I. JOGI TEVÉKENYSÉG
Főtevékenység:
|
Kártérítési és biztosítási ügyekkel kapcsolatos jogi képviselet
|
Egyéb jogi tevékenység:
II. TOLMÁCSOLÁS, SZAKFORDÍTÁS
A gyakorlatban előforduló főbb esetkörei
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Közterületen elcsúszásból eredő balesetek
Állat által okozott károk
Épületről lehulló tárgyak, ill. épületből kidobott tárgyak által okozott károk és érvényesítésük
Az orvosi műhiba fogalma
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
A gyakorlatban előforduló főbb esetkörei:
Személyi sérüléssel járó közúti és egyéb balesetek és ezekből fakadó kártérítési igényekkel kapcsolatos kérdések, problémák (gépkocsi, ill. egyéb jármű üzemeltetésével okozott károk).
Gépkocsiban keletkezett idegenhibás károk és ezek felelősségbiztosítóval szembeni érvényesítése (a Casco-biztosítással kapcsolatos kárigények érvényesítésével külön foglalkozunk).
Úthibából eredő balesetek, gépkocsi károk és ezek érvényesítése.
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A kártérítés eredményes érvényesítésének alapvető feltétele annak bizonyítása, hogy ismert vagy ismeretlen személy nekünk kárt okozott és ezért a kárért felelős is. Ezt hívják a kártérítés un. jogalapi bizonyításának. Amikor tehát pl. a károkozó személy felelősségbiztosítójánál megteszem az írásos kárbejelentést, és esetleg a baleseti bejelentő lapon (közismert nevén: kék-sárga bejelentő lap) a károkozó személy felelősség-elismerő nyilatkozatát is csatolom, nem másról van szó, mint a kárigényem jogalapjának bizonyításáról, vagy legalábbis a bizonyítás megkísérléséről. Természetesen még nem biztos, hogy a kárbejelentésemnek az lesz az eredménye, hogy a biztosító meg is téríti a káromat, tekintettel arra, hogy a biztosító juthat arra az álláspontra is, hogy mégsem tudtam a károkozó személy felelősségét bizonyítani és így a biztosító teljesen vagy részben el fogja utasítani a kártérítési igényemet. A lényeg tehát minderre tekintettel az, hogy bizonyítanom kell, hogy valaki (lehet ismeretlen személy is) nekem kárt okozott. Ez alapvető feltétele annak, hogy a keletkezett káraim megtérítésére megnyíljon a jogi lehetőség.
Abban az esetben, ha Casco-biztosítási szerződéssel rendelkezünk, akkor a fentiekben írtak helyett a Casco szerződés előírásai az irányadók, tekintettel arra, hogy ebben az esetben jogilag nem kártérítés, hanem a biztosító által a szerződésben vállalt biztosítási szolgáltatás érvényesítéséről van szó! Természetesen Casco-biztosítási szerződés esetében is, amennyiben baleseti töréskár miatt kívánok kárigényt érvényesíteni, bizonyítanom kell a biztosító felé, hogy a gépkocsiban keletkezett kár valóban baleseti jellegű, valós balesetből származik.
Hasonlóan az un. úthiba miatt bekövetkező károk esetén is - melyekről alább részletesen lesz szó - bizonyítanom kell, hogy a gépjárművemben bekövetkezett kár, vagy személy életében, testi épségében bekövetkezett sérülés egyértelműen az úthibára vezethető vissza.
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Fő szabály szerint kárigényemet a káresemény bekövetkezésétől számított 5 éves elévülési időn belül - ill. ha olyan kárt okoztak nekem, amellyel egyben bűncselekményt valósított meg a károkozó, akkor a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idejéig, ami lehet 5 évet meghaladó is - érvényesíthetem a kártérítési igényemet). Fontos itt még megjegyezni azt, hogy a közhiedelemmel ellentétben a káreseménytől számított 30 napon túl is bejelenthetem a káromat a károkozó felelősségbiztosítójánál és igényelhetem a káraim megtérítést, csak ebben az esetben a kárbejelentés időpontjától tarthatok igényt a késedelmi kamatokra, azaz a káresemény és a kárbejelentés közötti időre a kamatigényemet nem érvényesíthetem. /A teljesség kedvéért meg kell azt is említeni, hogy az un. veszélyes üzemi felelősségre alapított kártérítési igény esetében az elévülési idő 3 év, azonban ebben az esetben is az általános szabályok szerint (vétkességi felelősség) 5 évig, vagy a fent írtak szerint bűncselekmény esetén ezt meghaladóan is érvényesíthetem a kártérítési igényemet./
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Alapvetően természetesen azzal szemben, aki a kárt nekem okozta. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy sokszor az a magánszemély, aki ténylegesen okozta a káromat, a vagyoni helyzete miatt nem tudná megfizetni nekem mindazt a kárt, amit okozott, ezért a jogrend bizonyos tevékenységek folytatását (pl. a gépjárművel való közúti közlekedést) ahhoz a feltételhez köti, hogy a gépkocsi üzembentartója rendelkezzen kötelező felelősségbiztosítással.
A kártérítési igényemet tehát olyan esetben, ha azt valaki gépkocsi üzemeltetésével okozta nekem, akkor ezen személy (üzembentartó) felelősségbiztosítójával szemben is (de közvetlenül az okozó személlyel szemben is) érvényesíthetem.
Előfordulhat, hogy az a gépkocsi, amellyel kárt okoztak nekem, nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ilyen esetben természetesen nem lehetséges egyik biztosítótársasággal szemben sem érvényesíteni a kártérítési igényt, hanem ebben az esetben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogja a káromat rendezni.
Szintén előfordulhat, hogy ismeretlen az a gépkocsi, amellyel kárt okoztak nekem (pl. eltávozott a baleset helyszínéről, mielőtt be tudtam volna azonosítani a forgalmi rendszámát). Ebben az esetben a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a MABISZ csak az un. személyi sérülésből fakadó kárt fogja megtéríteni, de a gépkocsiban, mint vagyontárgyban keletkezett kárt sajnos nem.
Mi a teendő abban az esetben, ha külföldi felségjelzésű, Európai Unióban bejegyzett telephelyű gépkocsi okozta a káromat? Ebben az esetben a külföldi gépkocsi külföldi bejegyzésű felelősségbiztosítójának un. magyarországi levelezőpartner-biztosítójával szemben érvényesíthetem a kárigényemet. Arra vonatkozóan, hogy az adott külföldi bejegyzésű biztosítótársaságnak melyik magyarországi biztosítótársaság a kárrendezésre köteles partnere, a MABISZ ad tájékoztatást.
Végül mit kell tennem abban az esetben, ha a gépkocsimban bekövetkező kár un. úthiba következménye? A gépkocsivezetők számára főleg a téli időszakban gyakori kárveszélyforrásként jelentkezik közútjaink sok esetben elhanyagolt állapota. Gyakran előfordul, hogy az utakon lévő sokszor jó látási viszonyok között is csak nehezen észrevehető kátyúk, lukak, egyéb úthibák komoly károkat okoznak a gépkocsi futóművében, sőt extrém esetben súlyos balesetek bekövetkezéséhez is vezethetnek. A jelenleg hatályos jogi szabályozás (1/1988. évi törvény) szerint a közút fenntartója - mely helyi közutak esetén a települési önkormányzat, országos közutak esetén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. - köteles a közutak állagának fenntartásáról gondoskodni. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget és emiatt a gépkocsiban kár keletkezik, akkor a közút fenntartójával szemben kártérítési igény terjeszthető el.
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
A balesettel okozati összefüggésben keletkezett mindenfajta vagyoni és nem vagyoni káraim megtérítést igényelhetem a károkozó személytől, ill. felelősségbiztosítójától.
A vagyoni károk közé soroljuk például:
A vagyontárgyaim állagában felmerült kárt (pl. ha a gépkocsim totálkáros lett, ebben az esetben a gépkocsi káridőponti értékének és a roncsértékének különbözetére tarthatok igényt, vagy pedig abban az esetben, ha a gépkocsim javítható, akkor a javítási költségnek a biztosító általi megtérítésére tarthatok igényt.).
Az un. értékcsökkenést (jóllehet megjavíttattam a gépkocsimat, de a javítás után kevesebbért tudnám eladni, mint ha nem történt volna a baleset, mivel a piac bizalmatlan a balesetet szenvedett gépkocsikkal szemben, így ez az értékvesztés/értékcsökkenés kárként érvényesíthető).
A káreseménnyel kapcsolatban keletkezett indokolt költségeimet (pl. autómentés költsége, bérgépjármű-költsége, stb., továbbá egyéb, személyi sérülés esetén keletkező költségeket, így: gondozás, ápolás költsége, stb.).
Az elmaradt vagyoni előnyt, elmaradt hasznot (pl. a baleset miatti betegségem miatt nem tudom folytatni a munkámat és emiatt bevételkiesésem, jövedelemveszteségem keletkezett).
Az un. nem vagyoni károk közé soroljuk mindazt a kárkért kifejezhető veszteséget, amely amiatt lépett fel, hogy a baleset miatt valamely személyiségi jogom (élethez, testi épséghez, egészséghez, munkavégzéshez való jog, stb.) sérült. Lényegében a nem vagyoni kártérítés a személyiségi jogsérelem szankciója. Ha például egy közúti balesetben sérülést szenvedek el és ez a sérülésem orvosi szempontból maradandónak is tekintendő, akkor az a körülmény, hogy a baleset előtti állapotomhoz képest a baleset utáni életminőségem csökkent (mert pl. maradandó munkaképesség-csökkenésem keletkezett), mindenképpen megalapozza a nem vagyoni kártérítés iránti igényemet.
Ennél természetesen nehezebb kérdés az, hogy valamely maradandó sérülés milyen összegű nem vagyoni kártérítésre ad alapot. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a bírói gyakorlat szerint sok tényezőtől függ a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége. Kiemelhetjük ugyanakkor pl. a munkaképesség-csökkenés fokát, az életkor szerepét, az életkörülmények negatív megváltozását a baleset előttihez képest, ill. hozzátartozó elvesztése esetén a családi kapcsolat és érzelmi kötődés szorosságát. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása komplex, mérlegelést igénylő feladat, ebben a vonatkozásban mindenképpen csak az adott jogterületet és a bírói gyakorlatot ismerő szakismerettel rendelkező személy tud pontos véleményt adni.
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Ez a kérdéskör arra vonatkozik, hogy egy összegű vagy un. járadékjellegű kártérítést igényelhetek-e.
A főszabály az, hogy a kártérítést pénzben egy összegben kell igényelni akkor, ha nincs lehetőség a járadékjellegű kártérítés megállapítására. Járadékjellegű kártérítés megállapítására általában akkor van lehetőség, ha pl. egyes költségek a jövőben időszakosan visszatérő jelleggel (pl. havi rendszerességgel) merülnek fel. Ilyen lehet például az az eset, ha valaki egy baleset folytán elszenvedett súlyos és maradandó sérülései miatt a jövőben gondozó személy igénybevételére jogosult, aki felé a károsult minden hónapban díjat (munkadíjat, megbízási díjat, stb.) köteles fizetni. Járadék formájában kell ugyanakkor kötelező jelleggel a bíróságoknak megítélni a kárigényt abban az esetben, ha az a károsultnak a létfenntartására (pl. jövedelempótló járadék) vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartására (tartást pótló járadék) vonatkozik.
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A balesetek egyik speciális esete az, ha a baleset a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összegfüggésben éri. Tekintettel arra, hogy meghatározott tevékenység (munkavégzés) végzésével kapcsolatban keletkezett a baleset, a jogrendszerünk speciális védelmet nyújt a kárt szenvedett munkavállalónak főként az által, hogy az általános, nem munkahelyi balesetekhez képest a kártérítési igény érvényesítést megkönnyíti a munkavállaló számára azzal, hogy a munkáltató felelőssége szigorúbb (un. objektív felelősség) az általános kártérítési felelősség (un. vétkességi felelősség) szabályainál.
Főszabály szerint ugyanis a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért teljes mértékben - objektíve - felel (kivételt képeznek ezen szabály alól azok a magánszemély munkáltatók, akik maximum 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztatnak, mivel ebben az esetben a munkáltató felelőssége nem objektív, hanem un. vétkességi).
A munkáltató fő szabály szerinti objektív felelőssége mellett is azonban, ha a munkavállaló is vétkes volt a balesetben, akkor már nem lesz teljes mértékű a munkáltató kártérítési kötelezettsége, mivel ebben az esetben a munkavállaló un. vétkes közrehatása miatt a kárnak csak meghatározott százalékát köteles megtéríteni (ez az un. kármegosztás esete). Ha azonban azt bizonyítja a munkáltató, hogy a károsult a saját kárát saját elháríthatatlan magatartásával okozta, vagy pedig a kár a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye, ebben az esetben a munkáltató mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól.
A teljesség kedvéért meg kell azt is említeni, hogy a munkáltatót a fentiekben írt felelősség terheli nem csak a munkavállaló személyében bekövetkezett károkért, hanem a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is.
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
A munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési igényemet fő szabály szerint a káresemény bekövetkezésétől számított 3 éves elévülési időn belül, ill. ha olyan kárt okoztak nekem, amellyel egyben bűncselekményt valósított meg a károkozó, akkor az elévülési idő minimum 5 év, ha pedig a bűncselekmény elévülési ideje ennél hosszabb, akkor az ennek megfelelő időig érvényesíthetem a kártérítési igényemet. Fontos itt megjegyezni, hogy ellentétben az egyéb, nem munkahelyi balesetekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesíthetőségével, a bíróságnak a munkahelyi balesetek esetében hivatalból kell figyelembe vennie az esetleges elévülés miatti kártérítési igényérvényesítés kizártságát.
Szintén fontos megjegyezni, hogy az un. járadékigény (pl. jövedelempótló járadék) csak 6 hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, kivéve, ha a munkavállalót a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg ha a munkáltató a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem hívta fel a munkavállalót a kárigénye előterjesztésének lehetőségére.
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Alapvetően természetesen azzal a munkáltatóval szemben, akivel munkaviszonyt létesítettem és amely munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a károm. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy sok esetben a munkáltatók (főleg a nagyobb cégek) felelősségbiztosítással is rendelkeznek, a kárigényemet a felelősségbiztosítóval szemben is előterjeszthetem, de csak peren kívül.
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
A balesettel okozati összefüggésben keletkezett mindenfajta vagyoni és nem vagyoni káraim megtérítést igényelhetem a munkáltatótól (ill. peren kívül a munkáltató felelősségbiztosítójától, ha munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással).
A vagyoni károk közé soroljuk például:
a munkahelyre bevitt vagyontárgyaim állagában felmerült kárt és az értékcsökkenést,
a káreseménnyel kapcsolatban keletkezett indokolt költségeimet (pl. a személyi sérülés miatt keletkező költségeket: gondozás, ápolás költsége, gyógyszerköltség, stb.)
az elmaradt vagyoni előnyt, elmaradt hasznot (pl. a baleset miatti betegségem miatt nem tudom folytatni a munkámat és emiatt jövedelemveszteségem keletkezett),
Az un. nem vagyoni károk közé soroljuk mindazt a kárkért kifejezhető veszteséget, ami amiatt lépett fel, hogy a baleset miatt valamely személyiségi jogom (élethez, testi épséghez, egészséghez, munkavégzéshez való jog, stb.) sérült. Lényegében a nem vagyoni kártérítés a személyiségi jogsérelem szankciója. Ha például egy munkahelyi balesetben sérülést szenvedek el és ez a sérülésem orvosi szempontból maradandónak is tekintendő, akkor az a körülmény, hogy a baleset előtti állapotomhoz képest a baleset utáni életminőségem csökkent (mert pl. maradandó munkaképesség-csökkenésem keletkezett), mindenképpen megalapozza a nem vagyoni kártérítési iránti igényemet.
Ennél természetesen nehezebb kérdés az, hogy valamely maradandó sérülés milyen összegű nem vagyoni kártérítésre ad alapot. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a bírói gyakorlat szerint sok tényezőtől függ a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége. Kiemelhetjük ugyanakkor pl. a munkaképesség-csökkenés fokát, az életkor szerepét, az életkörülmények negatív megváltozását a baleset előttihez képest, ill. hozzátartozó elvesztése esetén a családi kapcsolat és érzelmi kötődés szorosságát. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása komplex, mérlegelést igénylő feladat, ebben a vonatkozásban mindenképpen csak az adott jogterületet és a bírói gyakorlatot ismerő szakismerettel rendelkező személy tud pontos véleményt adni.
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Ez a kérdéskör arra vonatkozik, hogy egy összegű vagy un. járadékjellegű kártérítést igényelhetek-e. A főszabály az, hogy a kártérítést pénzben egy összegben kell igényelni akkor, ha nincs lehetőség a járadékjellegű kártérítés megállapítására. Járadékjellegű kártérítés megállapítására általában akkor van lehetőség, ha pl. egyes költségek a jövőben időszakosan visszatérő jelleggel (pl. havi rendszerességgel) merülnek fel. Ilyen lehet például az az eset, ha valaki egy baleset folytán elszenvedett súlyos és maradandó sérülései miatt a jövőben gondozó személy igénybevételére jogosult, aki felé a károsult minden hónapban díjat (munkadíjat, megbízási díjat, stb.) köteles fizetni. Járadék formájában kell ugyanakkor kötelező jelleggel a bíróságoknak megítélni a kárigényt abban az esetben, ha az a károsultnak a létfenntartására (pl. jövedelempótló járadék) vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartására (tartást pótló járadék) vonatkozik.
Közterületen elcsúszásból eredő balesetek
Téli útviszonyok esetén gyakran fordulnak elő a járdák, közterek nem megfelelő síkosság-és hómentesítése miatt bekövetkező elcsúszásos balesetek. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint /1/1986. (II. 21.) EVM-EüM együttes rendelet/ attól függően, hogy hol következik be a nem a károsult önhibájára visszavezethető elcsúszásos baleset, tehető felelőssé az illetékes önkormányzat vagy az ingatlan tulajdonosa.
Legnagyobb számban talán a járdák nem megfelelő síkosság mentesítése miatt következnek be ilyen jellegű balesetek. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa (vagy ha bérbe adta az ingatlant, akkor a bérlője) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz - járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület - tisztán tartásáról (ill. a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról).
Egyéb közterületek tisztántartásáról, hó-és jégmentesítéséről az illetékes helyi önkormányzat köteles gondoskodni.
Állat által okozott károk
Ezen kategórián belül három fő esetkört különböztethetünk meg a felelősség szempontjából:
Ezen károk legtipikusabb esete a gépkocsival közlekedők számára az az eset, amikor - főleg erdővel szegélyezett utak mentén - a bokorból kiugró vad az arra haladó gépkocsi elé ugrik és a gépkocsiban, ill. esetleg a gépkocsiban ülők testi épségében jelentős kár keletkezik.
Az új Polgári Törvénykönyv már külön törvényi szabályozást szentel ezen kérdéskörnek, míg a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv külön nem rendelkezett a vadkárok ezen esetéről, ugyanakkor a joggyakorlat és a bírósági ítélkezési gyakorlat kialakította az ilyen esetekre vonatkozó felelősségi szabályokat. Az új Polgári Törvénykönyv a korábbi joggyakorlat és bírósági ítélkezési gyakorlattal lényegében összhangban szabályozza ezt az esetet:
Az új törvényi szabályozás értelmében tehát a vadkár megtérítéséért az a vadászatra jogosult felelős, akinek vadászterületén a kár történt, ennek hiányában az a személy, akinek vadászterületéről a vad kiváltott. Nem jár ugyanakkor kártérítés a károsult gépkocsivezetőnek abban az esetben, ha a vadveszélyre KRESZ szerinti jelzőtábla hívta fel a figyelmét és ennek ellenére felróhatósága megállapítható a baleset bekövetkeztében.
Háziállat által okozott kár:
Ezen károk talán legtipikusabb esete a háztartásban tartott kutya által okozott károk (pl. kutya harapásból fakadó kár, vagy kutya közútra történő kiszaladásából és gépkocsi találkozásából keletkező károk)
Minden ilyen esetben az állat tartója felel az állat által okozott károkért a kártérítés általános (vétkességi) szabálya szerint, kivéve, ha az állat tartója bizonyítja, hogy az állat tartása vonatkozásában úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az, hogy az adott helyzetben mi az elvárható az állat tartása vonatkozásában, az az eset összes körülményei alapján állapítható csak meg. Mindenesetre fontos itt megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatok számos esetben az állatok tartására vonatkozóan rendeleti úton részletszabályokat állapítanak meg. (pl. arra vonatkozóan, hogy közterületen meg kell-e kötni a kutyát vagy sem).
Vadállat, veszélyes állat által okozott kár:
Eltérően a háziállat tartójától, aki vadállatot, ill. veszélyes állatot tart, un. objektív felelősséggel tartozik az ilyen állat által okozott károkért és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kár elháríthatatlan külső ok következménye. Azt, hogy mely állat minősül veszélyes állatnak, az új Polgári Törvénykönyv szerint külön jogszabály határozza meg, mindenesetre nyilvánvaló, hogy ide tartoznak a köztudomás szerinti vadállatok (tigris, oroszlán, medve, elefánt stb.). Ide tartoznak továbbá azok a természetes életmódjuk szerint vadonélő állatok, amelyeket befogtak, ill. megszelídítettek (pl. róka, vaddisznó).
Épületről lehulló tárgyak, ill. épületből kidobott tárgyak által okozott károk és érvényesítésük
Ezen károk törvényi szabályozása három fő esetkört ölel fel:
1. Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló károkért való felelősség esete:
Tipikusan ilyen eset, amikor valamely oknál fogva az épület vakolata, vagy tetőszerkezetének egy darabja (tetőcserép, stb.) leesik, vagy nagyobb hótömeg lezúdul az épületről és kárt okoz személyekben, vagyontárgyakban (pl. parkoló gépkocsik).
A hatályos törvényi szabályozás szerint ezekben az esetekben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve ha bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy a karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
2. Az épületre kifüggesztett tárgyak leeséséből fakadó károk esete:
Tipikusan ilyen eset, amikor az épületre kifüggesztett cégtábla, fényreklám, zászló, egyéb tárgy leesik és kárt okoz személyekben, vagyontárgyakban (pl. parkoló gépkocsik).
A hatályos törvényi szabályozás szerint ezekben az esetekben az a személy a felelős, akinek érdekében a tárgyat az épületre kifüggesztették.
3. Tárgynak épületből történő kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott károk esete:
Fő szabály, hogy ilyenkor a lakás használója (bérlője) felel az okozott károkért, ha azonban megnevezi, hogy ki dobta, öntötte ki a tárgyat a lakásból, akkor a tényleges károkozó felel, a használó pedig kezesi felelősséggel tartozik. Ha azt bizonyítja a lakás használója, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott az épületben, akkor a használó mentesül a felelősség alól.
Ha az épület közös használatra szolgáló helyiségéből hullott ki, vagy dobtak, ill. öntöttek ki tárgyat, abban az esetben az épület tulajdonosa a felelős a károsulttal szemben, kivéve ha megnevezi a károkozót, mert akkor ebben az esetben is csak kezesként felel.
Az orvosi műhiba fogalma
Orvosi műhibával kapcsolatos kárnak nevezzük az orvosi beavatkozás, ill. kórházi kezelés során az orvos, ill. egészségügyi dolgozó által a rájuk vonatkozó szakmai szabályok vétkes megszegéséből fakadó károkat.
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A kártérítés igénylésének alapvető feltétele annak bizonyítása, hogy a kezelésemet, ill. beavatkozást végző orvos vagy egészségügyi dolgozó a rá vonatkozó szakmai szabályok vétkes megszegésével kárt okozott. Ezt hívják a kártérítés un. jogalapi bizonyításának. Tekintettel arra, hogy szinte majdnem minden esetben - eltekintve az egészen egyszerű megítélésű esetektől - szakkérdést képez annak megítélése, hogy az orvos, ill. egészségügyi dolgozó vétkesen megszegte a rá vonatkozó szakmai szabályokat és ezzel okozati összegfüggésben károm keletkezett, szükséges szakember (ilyen területen jártas jogász, ill. orvosszakértő) igénybevétele a kártérítési igény eredményes érvényesítéséhez.
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Fő szabály szerint kártérítési igényemet a káresemény (műhiba bekövetkezése) bekövetkezésétől számított 5 éves elévülési időn belül (ill. ha olyan kárt okoztak nekem, amellyel egyben bűncselekményt valósított meg a károkozó, akkor a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idejéig, ami lehet 5 évet meghaladó is - érvényesíthetem a kártérítési igényemet).
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Alapvetően természetesen azzal a személlyel szemben, aki a kárt nekem okozta. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a orvosi tevékenység csak kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése esetén folytatható, ill. hogy egészségügyi intézmény (kórház) alkalmazásában lévő orvos vagy egészségügyi dolgozó mint munkavállaló tevékenységéért felel a munkáltató egészségügyi intézmény, kártérítési igényemet a felelősségbiztosító, ill. az egészségügyi intézmény, vagy pedig ha az egészségügyi intézmény rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor az intézmény felelősségbiztosítójával szemben terjeszthetem elő.
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
A balesettel okozati összefüggésben keletkezett mindenfajta vagyoni és nem vagyoni káraim megtérítést igényelhetem a károkozó személytől, egészségügyi intézménytől, ill. ezek felelősségbiztosítójától.
A vagyoni károk közé soroljuk például:
a műhibával, mint káreseménnyel kapcsolatban keletkezett indokolt költségeimet (pl. a műhiba miatt fellépő gondozás, ápolás költsége, gyógyszerköltség, stb.)
az elmaradt vagyoni előnyt, elmaradt hasznot (pl. a műhiba miatti keresőképtelenségem miatt nem tudom folytatni a munkámat és emiatt jövedelemveszteségem keletkezett)
Az un. nem vagyoni károk közé soroljuk mindazt a kárkért kifejezhető veszteséget, ami amiatt lépett fel, hogy a műhiba, mint káresemény miatt valamely személyiségi jogom (élethez, testi épséghez, egészséghez, munkavégzéshez való jog, stb.) sérült. Lényegében a nem vagyoni kártérítés a személyiségi jogsérelem szankciója. Ha például egy műhiba miatti állapot orvosi szempontból maradandónak is tekintendő, akkor az a körülmény, hogy a műhiba előtti állapotomhoz képest a jelenlegi életminőségem csökkent (mert pl. maradandó munkaképesség-csökkenésem keletkezett), mindenképpen megalapozza a nem vagyoni kártérítési iránti igényemet.
Ennél természetesen nehezebb kérdés az, hogy valamely műhiba miatti maradandó állapot, ill. egészségromlás milyen összegű nem vagyoni kártérítésre ad alapot. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a bírói gyakorlat szerint sok tényezőtől függ a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége. Kiemelhetjük ugyanakkor pl. a munkaképesség-csökkenés fokát, az életkor szerepét, az életkörülmények negatív megváltozását a műhiba bekövetkezése előttihez képest, ill. hozzátartozónak műhibára visszavezethető elvesztése esetén a családi kapcsolat és érzelmi kötődés szorosságát. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása komplex, mérlegelést igénylő feladat, ebben a vonatkozásban mindenképpen csak az adott jogterületet és a bírói gyakorlatot ismerő szakismerettel rendelkező szakember tud pontos véleményt adni.
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Ez a kérdéskör arra vonatkozik, hogy egy összegű vagy un. járadékjellegű kártérítést igényelhetek-e. A főszabály az, hogy a kártérítést pénzben egy összegben kell igényelni akkor, ha nincs lehetőség a járadékjellegű kártérítés megállapítására. Járadékjellegű kártérítés megállapítására általában akkor van lehetőség, ha pl. egyes költségek a jövőben időszakosan visszatérő jelleggel (pl. havi rendszerességgel) merülnek fel. Ilyen lehet például az az eset, ha valaki egy műhiba folytán elszenvedett súlyos és maradandó sérülései miatt a jövőben gondozó személy igénybevételére jogosult, aki felé a károsult minden hónapban díjat (munkadíjat, megbízási díjat, stb.) köteles fizetni. Járadék formájában kell ugyanakkor kötelező jelleggel a bíróságoknak megítélni a kárigényt abban az esetben, ha az a károsultnak a létfenntartására (pl. jövedelempótló járadék) vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartására (tartást pótló járadék) vonatkozik.
- 1. Vadkárok (pl. közútra kiváltó vad és gépkocsi találkozása)
2. Háziállat (nem vadállat vagy veszélyes állat) által okozott károk
3. Vadállat, veszélyes állat által okozott károk